Mielőtt egy újabb nyári hőhullámtól és a kiskereskedelmi akcióktól felhevülten bárki úgy döntene, hogy légkondicionáló berendezést vásárol társasházi lakásába, nem árt tisztában lenni néhány vonatkozó jogszabályi előírással. Mit szabad és mit nem klímaügyben? – ennek jártunk utána.
Már az idei nyárra beígért öt nagyobb hőhullám közül az első is rekordot döntött, a pünkösdi hosszú hétvégén például 36 foknál is melegebbet mértek a fővárosban. Nem meglepő tehát, hogy a megkérdezett kereskedelmi szakemberek akár 40%-os növekedést sem tartanak elképzelhetetlennek a légkondicionáló készülékek forgalmában.
Hosszú, forró nyárnak nézünk tehát elébe, amely különösen a szigeteletlen panelházakban lesz nehezen elviselhető. Mielőtt azonban enyhet adó klímát szereltetnék társasházi lakásunkba, nem árt tudni arról, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak erre az esetre.
1. Építési engedély, műemlékvédelem és egyéb építési előírások
Az utólag beszerelhető légkondicionálók közül legtöbben az ún. split, azaz osztott klímát választják, amely egy falra szerelhető beltéri egységből, és egy többnyire a homlokzatra felerősített kültéri egységből áll. Az érvényben lévő 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet értelmében az ilyen készülékek felszereléséhez nem kell építési engedély, csak akkor, ha a klimatizálás kiépítése során az épület tartószerkezetét, illetve tartószerkezeti elemeit megváltoztatják, átalakítják, kicserélik vagy megerősítik.
Más a helyzet azonban, ha a kültéri egység utcai homlokzatra vagy egyéb látható helyre történő felszerelését egy műemléki védettséget élvező társasházban, vagy védett műemléki területen kívánják elvégezni. Ilyenkor mindenképp szükséges engedélyt kérni. Egészen tavalyig a műemléki engedélyek beszerzéséhez a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatalhoz kellett fordulni. Annak megszűnésével, illetve átalakításával a feladatot a helyi önkormányzatok (első fokon eljáró testületek), valamint a Kormányhivatalok építésügyi és örökségvédelmi hivatalai vették át (csak másodfokon eljáró testületek).
Az első fokon eljáró önkormányzatok építésügyi csoportjainál azonban nemcsak azoknak érdemes előzetesen tájékozódni, akik műemléképületben élnek. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az adott területre, kerületre vonatkozó településképi előírások az átlagosnál jóval szigorúbbak, vagy éppen a klimatizálással összefüggő munkálatokhoz bejelentési kötelezettséget írnak elő. Az egyik belső-pesti kerületben például egyáltalán nem engedélyezik a kültéri egységek homlokzatra történő felszerelését, amennyiben azok közterületről, utcáról láthatóak.
A „közterületi láthatóság” tiltását persze sokan úgy kerülik ki, hogy a belső légaknába, légudvarba (régies nevén lichthofba) száműzik a légkondicionáló kültéri egységét. Nos, valószínűleg ők sem szabálykövetőek, hiszen az idevágó 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (másképpen OTÉK) a következőket írja erről:
„70. § (8) Légaknában klímaberendezés, hőcserélő (hűtő, fűtő) berendezés és annak tartozéka, égéstermék-elvezető, továbbá zajt, rezgést, lecsapódást vagy más káros hatást keltő berendezés, szerelvény nem helyezhető el.”
„71. § (3) Légudvarba nem szellőztethető bűzös, gőzös üzemű helyiség, nem helyezhető el zavaró hatású, zajt, rezgést, lecsapódást okozó, vagy más káros hatást keltő berendezés vagy annak tartozéka.”
2. Társasházi törvény, SzMSz – már csak ezeknek kell megfelelni
Ha valaki azt gondolná, hogy a klímaszerelést megelőző hivatalos tájékozódás, engedélybeszerzés itt véget ér, az nagyot téved. Az építési előírások mellett ugyanis a Társasházi törvény (2003. évi CXXXIII.) vonatkozó paragrafusát, illetve az adott társasház szervezeti-működési szabályzatát is tiszteletben kell tartani.
Amennyiben a hűtőberendezés külső egységét közös tulajdonban lévő területen kívánják elhelyezni (márpedig a külső fal, homlokzat annak számít), akkor a Társasházi törvény 21. § (1) pontja az irányadó:
„Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely… az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt… közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, … köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.”
Mint látható, a törvény viszonylag megengedő, hiszen csak a közvetlenül érintett tulajdonostársak (pl. emeletszomszédok) kétharmadának írásbeli hozzájárulását kéri. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a társasházi tulajdonosok által elfogadott SzMSz a törvénynél szigorúbban rendelkezik.
Nem ritka az olyan „katonás” lakóközösség, amely a klimatizálás kiépíthetőségét legalább négyötödös általános jóváhagyáshoz köti (a jó hír az, hogy az SzMSz egyszerű szavazattöbbséggel bármikor módosítható, lásd még a hivatkozott törvény 14. és 15. paragrafusait). Sőt találkoztunk olyan társasházzal is, ahol egyáltalán nem engedélyezték a légkondicionálók tartozékainak közös területen történő elhelyezését, vagy éppenséggel – esztétikai megfontolásokból – azonos kinézetű, típusú kültéri egységeket írtak elő.
A Társasházi törvény és a lakóközösség által rájuk kényszerített előírások alól jobb esetben csak azok bújhatnak ki, akik saját tulajdonú erkéllyel rendelkeznek. A magánbalkon padozatán és falain elhelyezett kültéri egység (főleg, ha utcáról, közterületről nem látható) szerencsés esetben üdítő kivételt jelenthet.
Forrás: http://www.hazforum.hu/klima-tarsashazba-eloirasok/